Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


borderline személyiségzavar

2008.01.27

 

Érzelmileg labilis (határeseti, borderline) személyiségzavar

Igen gyakori, a népesség körében 2-3%-ban fordul elő, gyakorisága folyamatos növekedést mutat. Az ilyen ember hangulati hullámzása rendkívül szélsőséges, hirtelen változásai alig követhetők. Egyik pillanatban még értjük, miről is beszél, aztán hirtelen kivonja magát a valóságból, szinte nem is lehet vele ekkor kapcsolatot létesíteni. Érzelmi, indulati megnyilvánulásai, környezetéhez való viszonya, reagálásai szélsőségesek, kiszámíthatatlanok. Hol kedves és megnyerő, hol elviselhetetlenül indulatos, követelődző, agresszív.

Érzelmeit képtelen kordában tartani. Hol halálosan szeret, hol gyűlöl akár pillanattal később, ugyanazt az embert.

Képtelen a magányra, az szinte mindig erős szorongást okoz nála. Állandóan igényli, hogy törődjenek vele, de itt is szélsőségeket mutat, egyik pillanatban tanácsot kér, máskor meg csak arra kell a társ, hogy önállóságát bizonyítsa.

Kedélye gyakran nyomott, szorongásos rohamok, öngyilkossági késztetések jelentkezhetnek. Üresnek, unottnak éli meg magát, nincsenek szilárd, stabil céljai, tervei, elképzelései. A folyamatos üresség elkerülésére állandóan igyekszik valamilyen akciódús tevékenységben részt venni. Jellemző rá a mértéktelenség: fokozott alkoholivás, kábítószerezés, sorozatos, esztelen szexuális kalandok. A kudarctól, egyedülléttől, kirekesztéstől való félelem magatartásának vezető eleme. A gyógyszerre könnyen rászokik, igen nehezen mond le a főként szorongáscsökkentő, fájdalomcsillapító és altatószerek használatáról, melyekkel folyamatos szorongását próbálja oldani.

 

A borderline személyiségzavar valószínűleg a korai gyermekkorban gyökerezik: valamilyen súlyos veszteség, a szülő-figurával való mélységesen instabil kapcsolat, gyerekkori trauma, bántalmazás vagy nélkülözés okozhatja. A borderline diagnózist kapó betegek több mint felét súlyosan bántalmazták vagy szexuálisan kihasználták gyerekkorában. A zavar a népesség mintegy két-három százalékára jellemző, tehát a leggyakoribb személyiségzavarnak tekinthető.

 

Ha Önnek borderline személyiségzavara van, akkor Ön folyamatosan hadakozik az elhagyás valóságos vagy képzelt veszélye által kiváltott pánik ellen. A viselkedése tehát impulzív, nehezen kiszámítható, hangulata ingadozik, s emberi kapcsolatai rendkívül viharosak és intenzívek.

Valószínűleg hol kétségbeesetten kapaszkodik az Ön számára fontos emberekbe, hol pedig, hogy csökkentse a veszteségtől való félelmet, leértékeli, lekicsinyli őket. Hogy magányát elűzze, emberekkel veszi magát körül, annak ellenére, hogy nem tud kijönni velük. A stresszt okozó helyzetek, különösen kapcsolatokban, többnyire súlyosbítják a tüneteket.

Mivel a borderline személyiségzavarban szenvedő emberek önértékelése és identitása nagyon törékeny, többnyire rendkívül érzékenyek az elutasításra vagy elfogadásra. Ha Ön ilyesfajta zavarban szenved, még társkapcsolatban is igen magányosnak és elszigeteltnek érezheti magát. Valahányszor úgy érzi, veszteség, elválás vagy elhagyás fenyegeti, dührohamot kaphat, paranoid vádakokodásba kezdhet, vagy lekicsinyelő módon gondolkodhat az addig fontos személyről.

A borderline zavarban szenvedők esetén gyakori az alkoholizálás, a droghasználat, a falásroham, az öncsonkítás vagy az öngyilkossági kísérlet, amellyel az elszigetelődéstől és az elhagyatástól való félelmüket próbálják feloldani.

 

 

"Akikkel mindig történik valami", a "stabilan instabilok", a "szeretve gyűlölők". A leggyakoribb személyiségzavar, számuk napjainkban emelkedik. Jellemző a hangulat szélsőséges ingadozása, a nehezen követhető váltások; az embereket is szélsőségesen ítélik meg, idealizálják vagy devalválják őket, esetükben gyakoriak a "se veled-se nélküled" kapcsolatok. Könnyen elveszíthetik a realitásérzéküket. A magányt rosszul tűrik, ez erőteljes szorongást vált ki belőlük: óriási az igényük a törődésre, és ennek érdekében sokszor érzelmileg manipulálják a környezetüket, akár öngyilkossági kísérletekkel vagy fenyegetőzéssel is. Gyakori és jellemző az unalom és az üresség érzése, ezt sokféle módon igyekeznek pótolni: túlzott vásárlással, a szexuális partnerek gyakori változtatatásával, bizarr szexuális szokásokkal, különféle élmények hajszolásával, italozással. Az általában jellemző szélsőségesség megnyilvánulhat akár étkezési zavarban is (falásroham vagy koplalás). Gyakori az önsértés, a falcolás. A borderline személyiségzavar kialakulásukban szerepe van a korai anya-gyerek kapcsolat zavarának.

 

 Borderline személyiségzavarok: tartós szorongás uralja a színes, neurotikus képet, perverz szexuális tendenciák, addikció lehetséges a prepszichotikus személyiségstruktúra talaján. Jellemzőek az instabil kapcsolatok, impulzív magatartás, hangulati ingadozás, az indulati kontroll hiánya, visszatérő öngyilkossági fenyegetés vagy kísérlet, identitásbizonytalanság, krónikus ürességérzés, az egyedüllét elkerülésének kísérletei, átmeneti paranoid vagy disszociatív tünetek. 6.)  Hisztrionikus személyiségzavar: a beteget a dramatizáció, az újdonság és élménykeresés vezérli az életben, szembeszökő az én-központúsága a társas kapcsolatokban. Sajátos az a tény, hogy a normális (nő) személyiségében előforduló hisztériás vonások előnyösek a társadalmi elvárások szempontjából – az ilyen személy jó társasági szereplő, színes, figyelmet felkeltő, kommunikatív, érzelmeket mutató figura. De ugyanezeket a jegyeket karakteresebb formában már nem viseli jól a társas környezet. A hisztrionikus személyiség mindig szerepet játszik, képtelen önmaga leni, rövid ideig tartó lelkesedése, az újdonság, az élmény keresése a belső ürességből adódik. Másokra nem tud figyelemmel lenni, saját magát is becsapja, a tényekkel szemben is áltatja magát – emiatt kóros hazudozónak is tartják. Szexuálisan provokatív viselkedése gyakran frigiditással párosul, flörtöl, de képtelen mélyebb érzelmekre.