Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


skizofrénia

2008.01.27


Mit jelent a „skizofrénia” kifejezés?

Többféle tévhit létezik ezzel a betegséggel kapcsolatban. Sokan úgy gondolják például, hogy a skizofréniával élő embereknek több személyiségük van. Kétségkívül létezik egy rendkívül ritka pszichiátriai kórkép, a “disszociációs zavar” – az ebben a betegségben szenvedőknek valóban többféle személyisége lehet egyidejűleg, és úgy váltogatják azokat, mint a színész a szerepeket. Ez a betegség azonban nem azonos a skizofréniával.

Maga a “skizofrénia” kifejezés görög eredetű és a gondolkodás összerendezettségének zavarára utal – a skizofréniában szenvedő beteg számára olykor nehézséget okoz a valós és a képzelt dolgok, események megkülönböztetése. Találó hasonlat szerint a skizofrénia “ébren álmodás”; az események olykor meglehetősen valóságosaknak – néha kissé szokatlanoknak vagy ijesztőeknek – azonban kétségkívül valódiaknak tűnnek. A beteg csak a skizofrén epizód lezajlása után döbben rá, hogy számos, általa valóságosnak vélt esemény valójában nem is történt meg vele. Olyan ez, mint amikor alvásból felébredve rádöbbenünk, csupán álmodtuk az imént átélt eseményeket.


Mi a skizofrénia?

A skizofrénia pszichiátriai kórkép, mely bárhol a világon hozzávetőleg kétszáz közül egy embernél fordul elő. A világ országainak zömében a kórházban kezelt skizofréniában szenvedő betegek száma meghaladja a bármilyen más betegség miatt fekvőbeteg ellátásra szorulókét, emiatt a skizofrénia jelentős népegészségügyi probléma.
Az érintettek többsége súlyos betegségnek tekinti a skizofréniát, mert ez a kórkép gyakran befolyásolja az élet szinte minden területét. A skizofrénia kihathat sok mindenre, ami a beteg számára fontos az életében.

A skizofréniában szenvedő betegek nem ugyanazokkal a nehézségekkel küszködnek, azonban szinte mindegyikük számára nehézséget jelent a mindennapi élet valamely tevékenységének ellátása. A skizofréniában szenvedők gondolkodása időszakosan zavart lehet, ezért nehézséget okozhat számukra a problémák megoldása. Előfordulhat, hogy képtelenek összpontosítani és ezt a munkateljesítményük is megsínyli. A szabadidős tevékenységek során is ugyanezekkel a gondokkal küszködhetnek. Baráti kapcsolataik felbomolhatnak, mert a betegek számára nehézségeket okozhat a beszélgetés, ill. kevésbé fogékonyak az emberi kapcsolatok iránt. A skizofréniában szenvedőket néha oly mértékben hatalmukba keríthetik gondolataik és érzéseik, hogy alapvető életszükségleteikről (alvás, táplálkozás, testápolás) is megfeledkezhetnek.


Hogyan lehet felismerni a skizofréniát?

A skizofréniát bizonyos jellemző klinikai megnyilvánulásai alapján diagnosztizálják. Többek között a betegek gondolatainak és érzéseinek, ill. viselkedésének megváltozását tekintik kórjelzőnek. A diagnózis teljes mértékben azon alapul, amit a beteg elmond orvosának az általa átélt nehézségekről. Épp ezért fontos, hogy a beteg pontosan számoljon be arról, mit él át! A közhiedelemmel ellentétben a pszichiáterek és munkatársaik nem képesek olvasni betegeik gondolataiban; a diagnózist csak a betegek és hozzátartozóik által elmondottak alapján állíthatják fel.

A következő ismérvek alapján állapítják meg, hogy a vizsgált beteg átél-e éppen skizofrén epizódot vagy sem:

  • Gondolkodászavar


A skizofrén epizód ideje alatt legtöbbször megváltozik a gondolkodás és többféle, jellegzetes gondolkodási zavar észlelhető.
Például:
A beteg nem a sajátjaiként éli meg az eszébe ötlő gondolatokat. Úgy érezheti, hogy azokat mások sugallják neki gondolatátvitellel, rádióhullámok vagy lézersugarak felhasználásával.
A gondolatok egyik pillanatról a másikra eltűnhetnek a beteg tudatából – mintha elorozta volna őket valaki. A beteg tudata ilyenkor teljesen kiürül, és egy pillanatra teljesen leállhat a gondolkodása. Ez a jelenség nem azonos azzal, amikor megfeledkezünk valamiről, vagy felindult idegállapotban képtelenek vagyunk megzabolázni a gondolkodásunkat.
A betegek elhangzó mondatokként élhetik meg gondolataikat, hangos beszédként, amit akár a közelükben állók is meghallhatnak. Olykor úgy érezhetik, hogy gondolataik kisugároznak az agyukból, vagyis mindenki tudhatja, mire is gondolnak, és ezért egyetlen gondolatukat sem rejthetik el mások elől.

  • Téveszmék


A téveszmék a skizofréniában szenvedő beteg számára meglehetősen valószerűnek tűnő gondolatmenetek és értékítéletek, melyek azonban még a legközelebbi családtagok vagy hozzátartozók számára is tökéletesen értelmetlenek.
Íme néhány példa a skizofréniára jellemző téveszmékre:

Befolyásoltatásos téveszeszme: Más személyek, vagy külső erő irányítja a beteg gondolatait és cselekedeteit. A beteg önálló akaratától megfosztott bábnak érzi magát; úgy véli, hogy agy- és testfunkcióit más irányítja.

Üldöztetéses, vagy paranoid téveseszme: A beteg úgy gondolja, hogy bántalmazástól kell tartania – sőt talán az életére törnek – mégpedig minden ok nélkül. A beteg meg van győződve arról, hogy igazságtalanul üldözik.

Vonatkoztatások: A beteg mindennapos eseményekben és jelenségekben kizárólag neki szóló üzeneteket sejt; pl. a közelgő világvégére figyelmeztető üzenetként értelmezheti, ha egy gépjármű megvillantja a fényszóróját.

Nagyzásos téveszmék: A beteg különösen fontos, ill. különleges képességekkel felruházott személyiségnek tartja magát (pl. uralkodónak, netán földrengés, árvíz és egyéb természeti katasztrófák előidézésére képes varázslónak).

Ezek a hiedelmek gyakran hirtelen ötlenek a betegek eszébe, és meglehetősen elütnek az illető szokványos gondolataitól és eszméitől, ezért a családtagok és a hozzátartozók hamarosan gyanút fognak, hogy e gondolatok aligha lehetnek igazak. Gyógyulásuk után a betegek maguk is gyakorta megdöbbennek a skizofrén epizód ideje alatt tett kijelentéseiken és akkori gondolataikon. Sokan úgy érzik, mintha álomból ébredtek volna.

  • Hallucinációk (érzékcsalódások)


Mások számára nem látható, hallható, érzékelhető dolgok látása, hallása, ill. általában érzékelése az ún. hallucináció vagy érzékcsalódás. Voltaképpen ez a jelenség is az ébren álmodáshoz hasonlítható. A skizofrénia rendkívül jellegzetes tünete, ha a beteg tisztán hallja – rajta kívül azonban senki sem észleli – hogy valakik beszélnek hozzá. Az illetők hangja teljesen valószerűen hangzik, és úgy tűnik, hogy a szomszéd szobából, vagy az épületen kívülről szól. Az is előfordulhat, hogy a beteg a fejében, ill. ritkábban más testrészében érzékeli a hangforrást.

Az érzékcsalódások tehát hallás, látás, vagy bármi módon történő olyan érzékelés, mely mások számára nem érzékelhető.


A skizofrénia egyéb sajátosságai

Nem csak ezek a tünetek fordulhatnak elő, amikor egy kórkép diagnózisát próbáljuk felállítani. Olykor nem is ezek a legzavaróbb tünetek. A legzavaróbb talán az, amikor az elmebetegségek egyik súlyosabb formájában, a skizofréniában, megjelennek a magatartás különböző változásai. Ezek gyakran megelőzik a téveszméket a hallucinációkat, s jóval az akut fázis után is fennmaradnak. Ezek az alábbiak lehetnek:

Lelassult cselekvés: Néhány ember rendkívül nehéznek találja, hogy belefogjon valamilyen tevékenységbe még akkor is, ha kedve van ahhoz. Valaki ezt úgy írta le, mint egy autó, amelyik elakad a sárban, mely a jeget borítja, s hiába dübörög a motor, látszólag semmi sem történik. Ilyesmit látunk, amikor egy negatív tünetes emberrel találkozunk. Úgy tűnik, mintha semmit sem csinálna, semmi sem érdekelné, s egyesen lusta lenne. Azonban nagyon gyakran nem ez a helyzet. Természetesen, olykor az elmebetegséggel élők is ellustulhatnak, mint bárki más! Azonban nekik is épp úgy vannak életcéljaik, mint bárki másnak, s ők is hasonlóképp örülnek, s elégedettek, ha mindennapi munkájuk, hobbijuk vagy más konstruktív tevékenységük során eredményeket érnek el. Azonban egy idő után, ha erőfeszítéseink, hogy visszajussunk a normális életbe, hiábavalónak tűnnek, teljesen természetes, hogy feladjuk, éppúgy, mint a sárban elakadt autó, amelyik előbb-utóbb leáll, mert kifogyott a benzin.

Meglassult gondolatok: Amellett, hogy olykor eltűnnek gondolataink, illetve megszokott menetük akad meg, az is előfordul, hogy meglassulnak a gondolataink. Úgy tűnhet, ahogy azon képességünk, hogy koncentráljunk, illetve megoldjunk egy mégoly egyszerű problémát, egyszerűen eltűnt. Néha ezt az állapotot hanghallások, illetve téveszmék is előidézhetik.

Megváltozott érzelmek: Az az érzés, hogy érzéseink eltűntek, vagy igen gyengék, gyakori tünet a skizofréniában. Ez érintheti mind a boldogság-érzést, mind a szomorúságot. Máskor, pszichotikus állapotban, úgy találhatjuk, hogy nem tudjuk visszafogni az érzéseinket, ezért nevethetünk, sírhatunk, holott nem érzünk különösebb boldogságot vagy szomorúságot.

Beszédproblémák: Olykor a pszichotikus ember úgy beszél, hogy nem lehet megérteni. Alkalmanként szokatlan szavakat, kifejezéseket találnak ki. Máskor meg alig beszélnek, s lehetetlen velük szóba állni.

Furcsa testtartás és mozdulatok: Néhány ember furcsa testtartást vehet fel, vagy szokatlan mozdulatokat tehet. Órákig állhatnak vagy fekhetnek egyhelyben. E jelenségek egy része a betegség kezelése érdekében alkalmazott gyógyszerek mellékhatásaira vezethető vissza, más részük azonban a betegség tüneteiként jelentkezik.

Depresszió és elkedvetlenedés: nemegyszer nehéz megmondani, hogy mi a különbség a negatív tünetek és a depresszió tünetei között, s persze, ezek egyszerre is előfordulhatnak. A depresszióban szenvedők elveszítik érdeklődésüket mindaz iránt, ami korábban érdekelte őket, eltűnik az öröm, holott máskor boldogan tették ezt vagy azt. Az elkedvetlenedés, törekvéseink feladása szintén depressziós érzéshez, s öngyilkossági gondolatokhoz vezethet. .


Általában milyen a skizofrénia kórjóslata?

A skizofrénia általában fiatal felnőttkorban alakul ki. Ettől függetlenül, az élet bármely szakaszában jelentkezhet, és ha rendkívül fiatal korban kezdődik általában kedvezőtlenebb a kórjóslata, mint ha csak az élet derekán vagy még később alakul ki. Számos esetben mindössze egyetlen skizofréniás epizód zajlik le ami soha többé nem ismétlődik. Egyes betegek azonban több visszaesést is kénytelenek elszenvedni, ebben az esetben teljesen tünetmentes időszakok és fellángolások váltakoznak. Néhány betegnél hosszú éveken keresztül észlelhető néhány a skizofrénia tünetei közül. Úgy tűnik azonban, hogy az évek múlásával még a legsúlyosabb esetekben is legtöbbször javul a skizofrénia kórjóslata. A korszerű gyógymódok alkalmazásának köszönhetően számottevően enyhíthetők a betegek számára legmegterhelőbb panaszok és megnyújtható a tünetmentes időszakok hossza. A legjobb eredmény abban az esetben érhető el, ha a betegség kialakulása után mihamarabb elkezdik a kezelést. Mindazonáltal, még teljes gyógyulás esetén sem zárható ki teljes mértékben a fellángolások későbbi ismétlődése. Ritka esetekben még a leghathatósabb kezelés sem segít; és a kezelés ellenére együtt kell élni a tünetekkel.


A sikofrénia kiújulásra hajlamos betegség

A betegek jelentős hányadát életük legtevékenyebb szakaszában sújtja a skizofrénia, mely emiatt nagymértékben hátráltatja terveik valóra váltását és a kilátásaikat is rontja. Mindezek következtében a betegek boldogtalannak, összetörtnek és kétségbeesettnek érezhetik magukat. Nyomott kedélyállapotuk olykor megtévesztően hasonlít a depresszióhoz, ezért csak a kórjelző tünetek jelentkezésekor ismerik fel a betegségüket. A lehangoltság időszakában gyakori az öngyilkosság, már csak ezért is ajánlatos a betegség mielőbbi megállapítására és kezelésére törekedni.
A lehangoltságon kívül más pszichés tünetek (többek között szorongás) is jelentkezhet és testi betegségekkel is meg kell néha küzdeni. Épp ezért fontos, rendszeres időközönként ellenőrizni egészségi állapotukat és állandóan a lehető leghatékonyabb gyógymódokat alkalmazni.


Mi okozza a skizofréniát?


A skizofrénia a pszichés stresszel összefüggő, biológiai rendellenesség. Valószínű, hogy az agyműködés zavarai és a mindennapi élet stresszhatásai együttesen idézik elő a skizofréniát.
Az agy idegsejtjei különleges vegyi anyagok, ún. neurotranszmitterek közvetítésével kommunikálnak egymással. Bár az agyműködésben a skizofrénia kialakulásakor bekövetkező változások nem pontosan ismertek, valószínűleg kihatnak a neurotranszmitterek képződésére és funkcióira. Az érzékcsalódásokat, a téveszméket és a gondolkodási zavarokat például a neurotranszmitterek egyensúlyának felbomlása idézi elő. Ez az egyensúlyzavar bizonyos drogokkal (pl. LSD vagy crack, kokain adásával) is előidézhetők; a kábítószer-élvezők tünetei gyakran a skizofréniához hasonlóak. Ismeretes továbbá, hogy egyes gyógyszerek feltehetően a neurotranszmitterek egyensúlyának helyreállítása révén enyhítik a skizofrénia tüneteit.
A skizofrénia tehát az agy biokémiai működéseinek zavara, amelyet stresszhatások váltanak ki.


Örökölhető-e a skizofrénia?

Egyes családokban több generációt is sújt a szkizofrénia. Ebből nem következik az, hogy ha bárki rokonai közül valaki skizofréniában szenved, akkor ez a betegség a család többi tagján is kialakul. Az sem helytálló, hogy a skizofréniával élő embernek nem szabad családot alapítania és gyermeket vállalnia. Amint azt korábban már említettük, az átlagnépességben mintegy 0,5%-ra tehető a skizofrénia gyakorisága (vagyis 1:200 az esélye, hogy valaki skizofréniában betegedjék meg). Elsőfokú rokon (pl. szülő, testvérek) betegsége esetén kb. 5-10% a kockázata annak, hogy bárki is megbetegszik. Ennél nagyobb a megbetegedés veszélye, egypetéjű ikertestvérek esetén vagy ha mindkét szülő skizofréniában szenved.
Úgy tűnik, hogy maga a betegség nem, csupán a kialakulására való hajlam örökölhető. A skizofrénia kialakulása szempontjából fokozottan veszélyeztetett egyének agyából valószínűleg hiányzik valamilyen, a biokémiai működések egyensúlyzavarának kialakulását gátló vegyület. Skizofrénia csak abban az esetben alakul ki, ha a betegségre fokozottan fogékony egyént bizonyos stresszhatások érik.


A stressz és a skizofrénia kapcsolata

Említettük már, hogy a skizofrénia rendszerint fokozott pszichés megterhelés időszakában jelentkezik. A fiatal felnőttkor különösen a férfiak számára az élet egyik legmegterhelőbb időszaka. Az élet ezen szakaszában kell szert tenniük a lehető legelőnyösebb állásra, szoros baráti kapcsolatokat kell kiépíteniük, partnerkapcsolatot kezdenek és sok időt kell családjuktól távol eltölteniük. Férfiakon ebben az időszakban alakul ki a leggyakrabban a skizofrénia. A nők esetében inkább a gyermekek megszületése utáni időre tolódik a fokozott megterhelés, talán ezzel függ össze, hogy a skizofrénia is valamivel később jelentkezik.

Több vizsgálat eredményei bizonyítják, hogy rendkívül megterhelő események (családtag halála, munkahely elvesztése, szoros kapcsolat felbomlása) után rövidesen súlyosbodhat a skizofrénia. Mindazonáltal, nem csak a megrázó, drámai események idézhetnek elő állapotromlást, hanem a rendkívül intenzív, örömteli események is (pl. a házasságkötés, gyermek születése, költözködés, új munkahelyre kerülés).

A kedvezőtlen szociális körülmények (pl. szegényes lakáskörülmények, hajléktalanság, munkanélküliség, nélkülözés) is rendkívül erős stresszhatást okoznak. Fontos, hogy az ilyen nehézséggel élők legalább az alapvető szociális támogatást megkapják, hogy sikerrel vállalkozhassanak problémáik megoldására.

Más vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy a skizofréniában szenvedő beteg környezetében élő, vele nap mint nap érintkező személyek (családtagok, barátok, munkatársak) nagymértékben elősegíthetik az illető gyógyulását, ha segítik a beteget korábbi készségei és érdeklődése fokozatos visszanyerésében. A bírálat, sürgetés, és a türelmetlenség ronthatja a beteg állapotát. Másrészt, a túlzásba vitt gondoskodás sem előnyös, mert ebben az esetben a teljes tétlenség súlyosbíthatja a skizofréniát. Bár a mindennapi életből lehetetlen teljes mértékben száműzni a stresszhatásokat, a barátok és a családtagok módfelett megkönnyíthetik egymás számára a nehézségek leküzdését, reális célokat tűzhetnek ki, és ezeket lépésről-lépésre megvalósíthatják.
A betegség gyógyszeres kezelésén kívül az is fontos feladatunk, hogy megtanítsuk Önt a problémák és célok hatékony kezelésére, amely segíthet abban, hogy a mindennapi életben előforduló, lehetséges stresszhatásokkal jobban meg tudjon birkózni. A gyógyszeres terápia és a stresszhatások hatékonyabb kezelése elősegítheti a kilábalást a skizofréniás epizódokból, sőt a későbbi, súlyos visszaesések kockázatát is csökkentheti.


A család hozzáállásának kihatásai

Egyértelmű, hogy a családtagok és a barátok segítsége rendkívül hasznosnak bizonyulhat – ezek a személyek azonban fokozhatják is a mindennapi stresszterhelést. Arra semmilyen bizonyíték sincs, hogy a családi élettel járó megterhelés bármi módon előidézhetne skizofréniát.
Néhány évvel ezelőtt még úgy gondolták, hogy a skizofrénia és más pszichiátriai betegségek kialakulása is arra vezethető vissza, hogy a szülők miképpen közölték gondolataikat és érzelmeiket gyermekeikkel. Bár ez kétségkívül meghatározó jelentőségű, nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a gyermeknevelés hiányosságai, a kommunikációs zavarok, vagy a boldogtalan gyermekkor skizofréniát okozhatnának. Természetesen, a nehéz gyermekkor nem segíti a stresszkezelés hatékony módszereinek elsajátítását. Sőt mi több, ha a hányattatott gyermekkorú egyén később skizofréniában betegszik meg, a betegség sokkal nagyobb mértékben teszi képtelenné a mindennapi élet tevékenységeire, mint a stresszhelyzeteket hatékonyabban kezelő betegtársait.